Mindig is kíváncsi voltam hogy pontosan hol is található a menthetetlenség határa. Természetesen egy csupasz pályából is lehet gépet építeni – bár ez nagyon komoly munka – de ilyenre nem hiszem, hogy bárki vállalkozna. Engem viszont egy olyan szituáció érdekelt, amikor egy gép nagyjából komplett, de roncsnak is akár tekinthető.
Egy jól konzervált, alig használt gép mindig kincs és mindenki - mármint flipperrajongók – egyik kiemelkedő vágya.
Azonban jó állapotú gép nem mindig bukkan fel, főleg ha régebbi korú gépeket nézünk. Népszerű gépek általában a jó gépek, de ez azt is jelenti hogy sokat is mentek és koptatta őket a golyó rendesen az évek során. Mindannyian láttunk már gépeket komoly pályakopásokkal, mechanikai, elektronikai és esztétikai problémákkal. Ezen kívül persze ott vannak a régi gépeken még a nagyméretű mylar fedések, amelyek már hólyagosak, megfakultak és már rég nem tükörfényesek. A felgyülemlett kosz és szemét, pedig a gép eredeti megjelenését már szinte teljesen eltorzítja.
A lényeg az, hogy eladó lestrapált géppel mindenki találkozott vagy találkozni fog.
Ez biztos.
A kérdés ilyenkor az, hogy érdemes-e időt, energiát és pénzt rászánni az adott gépre. Illetve egyből jön a legfontosabb megítélendő: mit lehet elvárni végeredményként?
Az elmúlt hónapokban egy restaurálási projekten estem át és a folyamat során viszonylag sokat sikerült megtanulnom és újraértékelnem. Gondoltam, hogy itt a tapasztalataimat megosztanám, hátha valaki kedvet kap hasonló állapotú gép helyrehozásához.
A menthetetlenségi határt még mindig nem találtam meg, de legalább kicsit okosabb lettem.
Tehát következzen a lényeg…
A felújított gép: Black Knight 2000
Ezt a géptípust a legtöbben ismerik élőben is. A gép 1989-es évjáratú és a korszak egyik kiemelkedő masinája – legalábbis szerintem – és egy sikernek számított még 1989-ben. A gép az elődjének – Black Knight, 1980 - egy továbbfejlesztése. Itt a klub oldalain van a gépről egy jól megírt részletes leírás (thanks Recon!) tehát ebbe nem bonyolódnék bele.
Inkább a gép hibáiról és a felújításról írnék.
Tény az, hogy a gép nekem tetszik és mindig el tudtam volna képzelni egyet otthonra is.
Fél éve találkoztam a gépemmel először.
Jónás Attila flipperszerelő és felújítónál (gulden.hu) jártam és éppen akkor beérkezett hozzá egy Black Knight 2000, kopottan, koszosan, csomó mechanikai és elektronikai hibával. Esztétikailag sem volt jobb a helyzet. A pálya fáig játszva, fejüveg hiányzott és kaszni több helyen megkopva. Néztem a gépet egy darabig. Nehezen tudtam elképzelni, hogy ebből bármit is ki lehetne hozni. Az elektronikát és mechanikát lehet javítani, de a pályával mit lehet tenni? A gép viszont megragadott és gondoltam hogy adok neki egy esélyt, gondolván, hogy bármi is történik, csak javítani lehet rajta, elrontani kevésbe.
Eldöntöttem hogy a gépet megveszem és belevágok a felújításba. Hajtott a kíváncsiság és reménykedtem, hogy valami jó is kijöhet a dologból a végén. Egy Black Kight 2000 jobb életet érdemel gondoltam. Megbeszéltem Attilával hogy kezeljük egy kísérleti projektnek a gépet. Én az esztétikai részekkel próbálkozok a kasznin és pályán, mivel grafikai téren vannak tapasztalataim, míg ő az elektronikát és mechanikát teljesen restaurálja. Egy backglass repró gyártását is átgondoltam amennyiben nem találok hozzá eredeti üveget.
Azonban pár komoly hibát elkövettek, amely szinte az összes gépen megjelent. Jobb oldalt található egy Magna Save. A mágnes ott komoly megterhelést ad a pályának (évekkel később a The Shadownál sem gondolkodtak) ami a festéket rendesen meggyilkolja. Hogy Mylart miért nem helyeztek fel gyárilag egy rejtély. A gépemen egy 50 forintos érem méretű kopás volt. Fáig. Jobb oldalt pedig a kickback szántott barázdát az outlane festék és insertben.
Az alsó pálya közepén elhelyezkedő Lightning Wheel izzói pedig annyi hőt generáltak az évek során hogy a mylar rendesen felhólyagosodott. Ami még rosszabb, hogy az insert felíratok több helyen leváltak a pályáról a mylar alatt és a mylarhoz tapadtak. A mylar felülete pedig megfakult a sok játéktól. Az alsó pályán lévő középső loop (melyet takar a felső pálya) szinten fáig volt kopva, mivel ezt mylar nem fedi. Ezen kívül számtalan apró pöttyszerű festékkopást találtam a pályákon.
A golyó számtalanszor esett a felső pályáról és a landolási zona látható és tapintható kráterként jelentkezett az alsó pályán a jobb oldali slingshot mellett. Ezeket a hibákat szerettem volna orvosolni a pályán. A kaszni meg némi retusálási munkát igényelt mivel az is kapott az évek során. A gép először egy durva takarításon esett át. A következő képek a durva takarítás után készültek.
Egy takarítás ennél a gépnél elégtelennek bizonyult, hogy habtisztítóval adtunk a gépnek alaposan. A habtisztítók kíméletesebbek (én Cillit Bang-et használtam erre a célra), mert kevesebb a víz, mely a fába szivároghat mivel habformában hat a szer. Lehetőségünk van a habot letörölni néhány perc után. A pálya kiemelése után a kaszni minden felülete kívül és belül átesett az alapos takarításon.
Eldöntöttem, hogy a pályán nem maradhat a mylar. Nem csak a hólyagok és fakó felület miatt, hanem a mylar alatt lévő insert felíratok sérülése miatt is. Tudtam hogy ez további sérülésekhez vezethet, mivel a mylar felszedhet további feliratokat vagy akár festéket is ha úgy adódik. Ráadásul, több fórumon tájékozódva, két gép különösen érzékeny mylar lehúzásra, a Black Knight 2000 és az F-14 Tomcat. Állítólag a mylar ragasztó típusa és a sok insert miatt. Több rosszul sikerült mylar lehúzásról is olvastam. Nem volt mit tenni, nekiláttunk.
Először a pálya felületét Attila csupaszra bontotta. Minden akadályozó alkatrészt leszedett, ami fólia eltávolítást akadályozta. A pályát pár perc alatt utána Red Devil tisztítószerrel (nagyon ajánlom a szert) letakarítottuk.
Mylar lehúzásra alapvetően három módszer létezik.
Legnépszerűbb a már elterjedt hajszárítós módszer amikor a mylart és egyben az alatta lévő ragasztót felmelegítjük (vagy hőlégfúvóval, de akkor alacsony hatásfokon messziről). A ragasztó megolvad és nagyon óvatosan le lehet húzni a mylart. A ragasztó tapadhat amennyiben nincsen alaposan melegítve. Insertek feliratai is feljöhetnek a mylarral együtt, ha rossz állapotban vannak.
Újabb módszerek pedig a fagyasztásos vagy ragasztó oldószeres variánsok. Fagyasztást nem próbáltam, és erről nem tudok nyilatkozni, de a ragasztó oldószeres nagyon jól működik.
Diamond Plate-es gépnél nagyságrendekkel egyszerűbb a helyzet, mivel itt egy védőlakkal látták el a festett pályát és insert feliratokat és erre raktak még mylart kitett helyekre. Ezeknél nem áll fenn a veszély hogy festék vagy akár felíratok feljönnek ha jól végezzük a például a melegítést.
A mi esetünkben a melegítést választottuk és neki is álltunk türelmesen melegíteni a fóliákat. A Black Knight 2000 nyűg ilyen szempontból, hisz alsó és felső pályából áll és mindkettőn tekintélyes fólia van felhelyezve. Célszerű ketten csinálni egy ilyen folyamatot, mert így van aki melegít és van aki húzza nagyon lassan és folyamatosan. A felhúzott részt nem szabad visszaejteni sem ha már egyszer felszedtük mert megint odatapadhat. A lényeg hogy alaposan folyamatosan melegítve kell milliméterenként haladni hogy minél kevesebb kárt okozzunk.
A lehúzás viszonylag jól sikerült. Festék nem jött le, de a felíratok rossz állapota miatt csupán kettő darab maradt épségben. A pályán maradt ragasztót ragasztó oldó szerekkel (pl. Red Devil is működik) lehet letörölni, mely elég időigényes és alaposan kell végezni.
Nagy bánatomra a középső nagy színes matrica a Lightning Wheel közepén is nagyon komolyan sérült. Sejtettem hogy ilyen előfordul majd, és tudtam, hogy valamennyire újramatricázás szükséges lesz, csak azt nem tudtam hogy ennyit. A két eredeti insertet ami megmaradt épen azért meghagytam, a későbbi viszonyítás miatt is.
A következő matricázási, festési és lakkozási fázis a legnehezebb és időigényesebb. Nem szabad sietni és fel kell készülni, hogy hetek és akár hónapok is eltelhetnek mielőtt kész eredményhez jutunk.
Tehát…
A pályát magammal hazavittem hogy íróasztali körülmények között javítsam tovább. Míg én a következő hetekben festegettem, Attila a gép összes elemét, rámpáktól a csavarokig tisztította és polírozta fel.
Következtek a matricák. A pályáról a felírat matricák helyeit políroztuk fel, az insert helyeit kiegyengettem finom polír papírral. A felületet egy híg színtelen lakkal ki is egyenlítettem hogy minél jobban feküdjenek fel a későbbi matricák egy egyenletes felületre. Lehet hogy ezt máskor két vékony rétegben végzem, mert jobb eredményt lehet talán így elérni.
A scannelt feliratokat Photoshopban retusáltam és lézernyomtatón öntapadó transzparens fóliára nyomtattam (tintapatronossal tilos nyomtatni, mert idővel megfakul és nem bírja a lakkot). A matricákat szépen ki kell ollózni és gondosan felragasztani. A matrica és pálya festése között látható határvonal keletkezik és gondos aprólékos munkával lehet ezt csak eltüntetni. A matrica szélét és pályafestés találkozását egy vékony ecsettel és fekete festékkel retusáltam, több rétegben. A BK2k tele van inserttel, hogy ez egy kis türelemjáték volt és naponta 1-2 inserttel végeztem, de hát időhiányban szenvedek mindig hogy ezt gyorsabban is lehet. A fő gondomat a nagyméretű középső lovag fej matricája jelentette. Míg az összes insert matrica csupán fekete felírat, a lovagfej színeket is tartalmazott. Azonban a színek a fólián nagyon rosszul jönnek ki (a fekete tökéletes) és a felhelyezett matrica egyáltalán nem hasonlított az eredetire. Egyetlen megoldást a fej vissza festése jelentette ecsettel.
Hangsúlyoznám, hogy kizárólag akril festékeket használjunk csak flipper javításhoz. Ezeket modellboltokban lehet kapni és a fő előnyük, hogy vízzel hígíthatóak és felhordás után 2-5 percig letörölhető vizes ronggyal, de utána már nem. Így van lehetőség javítani ha elrontunk valamit és airbrush-ban is tökéletesen használhatóak hígítás után.
A matricák elkészülte után álltam neki a pályakopásoknak.
Előszedtem ecseteket és teljes airbrush felszerelést. Festést régebben tanultam és gyakoroltam hogy nagyjából tudtam mire számíthatok. Hangsúlyozom, hogy retusálásról van szó. Eredeti állapotot képtelenség visszaállítani de annyira meg lehet közelíteni, hogy csak ráhajolva 10-20 cm-ről vegyük észre a hibákat. Én erre törekedtem és reméltem hogy sikerülni fog.
Nagyon apró javítást ecsettel is lehet végezni, de az airbrush egy alapkellék ilyen munkákhoz. Amennyiben kikeverve van a szükséges szín az airbrush segítségével tökéletes felületet lehet festeni ecsetnyom és barázdák nélkül maximális festéktakarással és észrevehető festékvastagság nélkül. Az összes javítást airbrush segítségével végeztem.
Az összes festési javítás után egy felületvédő lakkal szerettük volna megvédeni a gépet. Gyakorlatilag egy Diamond Plate szerű megoldást választottam, azaz egy autólakkot választottunk a munkához, mivel az eredeti gyári DP is autólakkból állt melyet valamelyik amerikai autógyártól vettek.
Néhány réteg elegendő a tökéletes fedéshez és védelemhez. A festett pályát vízszintesen néhány napig tárolni kell, majd véleményem szerint várni az összeszereléssel 2-3 hetet, hogy a festék teljesen megszilárduljon. Állítólag 4-5 nap is elegendő a modern festékeknél a gyártók szerint de én inkább óvatos vagyok.
Egy jó festék magától tükörsimára alakul, és ha alaposak voltunk a pályafelület tisztításánál akkor a festékben sem keletkeznek „halszemek”.
Egy hónap pihenés után közvetlenül az összeszerelés előtt Novus 1 és Novus 2-vel políroztuk a pályát.
Itt az ajánlott link: http://www.edcheung.com/album/album06/Pinball/ss_backglass.htm
Végeredményben elégedett vagyok. A gépet sikerült megmenteni, átalakult és visszanyerte szépségének java részét és ismét öröm rajta játszani.
Megköszönném a folytonos segítséget és a hiányzó plastic scant és a translite fotót Recontól, a Flipperklub tagokat a hasznos információkért és nem utolsó sorban Jónás Attilát, aki mindvégig végtelenül segítőkész volt a felújítás során és alapos munkát végzett a géppel.
Készítette: GKO
